Az elmúlt évtizedben a szűk szakmán kívül csak a környező lakótelepről érdeklődtek a faipari technikus tanulók vizsgamunkái után, idén azonban minden eddiginél nagyobb figyelem kísérte a most zárult kiállítást.

A kiegyezés után 4000 asztalos működött Újpesten, amit ma már csak a képzés szempontjából lehet a fővárosi faipar központjának nevezni. Az itt található Kozma Lajos Faipari Szakközépiskolában, ahol 130 éve működik faipari képzés, 1992 óta kötelező a végzősöknek vizsgafeladatot készíteni. A vizsgaremek kiválasztásában a diákok nagy szabadságot kapnak, ezért a jelenlegi kiállításon a kisméretű ékszerdoboztól a XIV. Lajos-korabeli íróasztal kópiáig meglehetősen széles volt az elkészült bútorok palettája. A vizsgamunka megtervezésekor a diáknak be kell mutatnia, hogy szakmailag egyaránt otthon van a tervezésben és a kivitelezésben. A vizsgamunkák rendszerint olyan termékek, amelyeket a technikus jelöltek igény szerint, saját használatra készítenek.

 

A végzős faipari évfolyam tanulói az első félévben megtervezik a terméket és elkészítik a teljes műszaki dokumentációt (rajzok, számítások, technológiai leírások), majd a 2. félévben 100 munkaóra alatt legyártják a bútort. Természetesen előfordul, hogy az igényesebb bútorok előállításával akár 1000-1200 órát is eltöltenek készítőik.

 

A tervezés és kivitelezés során lényeges szempont, hogy a készítő alkalmazza az iskolában tanult technológiai megoldásokat (mint pl. famegmunkálás, szerkezeti kötések), és a bútordarab minél több természetes faanyagot és/vagy furnért tartalmazzon, látszó felületen semmiképpen ne legyen benne fahelyettesítő, pl. forgácslap vagy MDF-lap. A faipari képzés tananyaga ötvözi a lakberendező és belsőépítész szakma tudásanyagát, a tanulók megismerik az iparral és kereskedelemmel kapcsolatos konkrét megbízások teljesítésének, illetve a kivitelezés szervezésének szakmai alapkritériumait.

Mint azt a kiállítás zárásaként az intézmény vezetői elmondták, a vizsgamunkák minősége évről-évre javul, és ezzel együtt a vizsgamunka-kiállítás művészi értéke is emelkedik annak következtében, hogy az iskolában oktatott társszakmával, a dekoratőr-lakberendező képzéssel együttműködve válogatják és rendezik a kiállítás anyagát. Koronka Lajos igazgató azzal zárta a tárlatot, hogy ismét bebizonyosodott, ez a mostani egy kifejezetten tehetséges korosztály, amelynek képviselőiből akár egy budapesti nagy generáció is kinőhet –felzárkózva a MOME vezetőségéhez, a Prezi alapítóihoz, a nemzetközi sikereket elérő divattervezőkhöz és ahhoz az elithez, amely új pezsgést hozott a magyar szellemi-kézműves életbe.

 

Az iskola nem akarja veszni hagyni ezt a sok tehetséget, ezért nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a végzettek ne távolodjanak el az alma matertől és támogassák a mostani diákokat. Ez nem ritkaság, a világban számos példa van arra, hogy a szakma így gondoskodik saját utánpótlásáról, Amerikában az ösztöndíjprogramot is gyakran a volt diákok finanszírozzák. A dizájnalapú képzést előnyben részesítő Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola egyre inkább nyit az egyetemek felé, illetve keresi az együttműködési lehetőséget az olyan kezdeményezésekkel, mint a HelloWood, a Download Design vagy a FŐKERT Nonprofit Zrt. által kiírt Bútorozd be a városodat! pályázat. A Kozma diákjai a Sziget fesztiválon is népszerűsíteni fogják a faipart és az OKJ-s képzést: a Design Terminál interaktív standján lehet majd találkozni a „kozmásokkal”, akik hol a nagy hagyományokkal rendelkező intarziakészítés rejtelmeibe, hol a hazai dizájn lehetőségeibe engednek bepillantást. A szakmai szervezetek egyöntetűen támogatják az intézmény minden kezdeményezését, hiszen a faipar jelenleg teljes évfolyamokat tudna alkalmazni, vagyis nemcsak a frissen végzetteknek, de a most jelentkezőknek is biztosan lesz keresnivalójuk ebben a szakmában.

​