Az égésgátló anyagoknak és rovarirtószereknek való kitettség csökkentheti a gyermekek IQ-ját, figyelmeztet egy kutatás
Több, mint egymillió gyermeknél alakult ki az értelmi fogyatékosság valamilyen formája az elmúlt két évtizedben különböző kemikáliáknak - többek között égésgátló anyagok, rovarirtószerek, ólom és higany - való kitettség következtében, fedte fel egy tanulmány. A Molecular and Cellular Endocrinology nevű szaklap egyik cikke szerint az elmúlt években a rovarirtók és égésgátló anyagok kerültek az első helyre - megelőzve az ólmot és a higanyt - azon kemikáliák sorában, amelyek a legnagyobb IQ csökkenésért felelősek a gyermekek körében.
A kutatók szerint ez bizonyos kemikáliákat érintő szabályozások lazításának köszönhető, melyeknek ismert a szervezet hormonháztartását, ezen belül is az endokrin kiválasztórendszert érintő hatása. Az Egyesült Államokban például már tiltott az ólom jelenléte az üzemanyagokban, festékekben, valamint az ivóvízhálózatban.
A kutatók több korábbi kutatás eredményét vizsgálták, többek között a National Health and Nutrition Examination által, 1999 és 2014 között termékeny életszakaszban lévő nőktől és öt éves gyermekektől vett vérmintákat. A kutatócsoport összefüggést állapított meg az IQ pontok elvesztése és az endokrin rendszer működését gátló kemikáliáknak méhen belüli és fiatalkorban történő kitettség között.
A tanulmány négy olyan vegyszerre fókuszált, amelyekről ismert, hogy az átjuthat az anya szervezetéből az embrióba a méhlepényen át és neurodevelopmentális (idegrendszer fejlődés) kárt okoznak. Ezek a polibrómozott-difenil (bifenil)-éterek (PBDE, PBBE) avagy égésgátló anyagok, szerves foszfát (OP) tartalmú rovarirtószerek, a higany egyik típusa, a metil-higany és az ólom.
A kutatócsoport által vizsgált időszakban az égésgátló anyagok, vagy PBDE-k 738 860 esetben okoztak szellemi fogyatékosságot, az elvesztett IQ pontok becsült száma pedig összesen 160 millió pont.Valószínűleg a vegyszerek társadalmi nyomás hatására egyre nagyobb körben történő kivonásának köszönhető, hogy a problémák száma csökkent 2008 és 2016 között. A szigorítások ellenére a gyermekek még mindig kapcsolatba kerülhetnek ezekkel a szerekkel, mivel nehezen bomlanak le és felhalmozódnak, ami azt jelenti, hogy porban és élelmiszerekben is lehetséges a jelenlétük. A PBDE-ket második helyen követi az ólom, 330 684 esettel.
“Ugyan ólmozott festéket már nem lehet használni, a még jelenlévő festékből származó por jelentős veszélyforrást jelent, főleg a fiatal gyermekek körében, akik belélegezhetik, vagy az emésztőrendszerükbe is bejuthat” írják a szerzők. "Az ólom krízis Flint városában, Michigan államban egyértelművé teszi, hogy az ólomnak az ivóvízhálózaton keresztül való kitettség is aktuális probléma még.
A szerves foszfátok (OP) 111 830 esetért voltak felelősek, míg a metil-higanyt, ami a szénerőművek elektromos-áramfejlesztő létesítményeiből származik 8860 esettel hozták kapcsolatba. Az erőművek higanykibocsátásának megszüntetését célzó törvényt 2011-ben léptették érvénybe, ám a szerzők szerint még mindig vannak ilyen erőművek.
A szerzők szerint ezek a vegyszerek 6 trillió dollár költséget okoztak a gyermekek IQ veszteségével.
Jó hír, hogy a kutatócsoport jelentős visszaesést fedezett fel a becsült IQ pontok elvesztésében, míg 2001 és 2002 között ez a szám 27 millió volt, 2015 és 2016 között 9 millióra csökkent.
A kutatók elismerték a vizsgálat korlátait, többek között azt, hogy a kitettség és a reakció közötti kapcsolat nem feltétlenül függ össze minden populációban, valamint azt, hogy a krónikus betegségek költségei idővel változhatnak.
A kutatás vezetője, Abigail Gaylord, a NYU Langone Department of Population Health doktori jelöltje a következőket nyilatkozta: “A kutatási eredményeink arra engednek következtetni, hogy a nehézfémeknek való kitettség megakadályozására irányuló intézkedések éreztetik pozitív hatásukat, de a káros anyagoknak a mindennapi életben való kitettség továbbra is jelentős veszélyforrás az amerikaiak fizikai, mentális és gazdasági egészségére nézve.
Sajnos a minimális korlátozások, amelyek a rovarirtószerek és égésgátló anyagok használatát szüntetnék meg nem bizonyultak elégségesnek.”
Dr. Leonardo Trasande, rangidős tudományos szerző, a NYU Langone Health professzorának nyilatkozata: “Habár az emberek tiltakoznak a drága szabályozások ellen, ezeknek a vegyszereknek a korlátozások nélküli használata sokkal nagyobb költségekkel jár hosszútávon, ezeknek a költségeknek a nagyját pedig az amerikai gyermekek fizetik meg.”
Trasand, aki a környezeti gyermekgyógyászat vezetője a NYU Langone Gyermekgyógyászati Részlegén hozzátette: “A gyakori szellőztetés, hogy a bútorokban, elektronikus eszközökben és szőnyegekben található nem lebomló vegyszereket kiengedjük, valamint az ellenőrzött ökológiai gazdaságból származó ételek fogyasztása csökkentheti ezeknek a vegyszereknek való kitettségünket.”