​

A Bútorszövetség a munkaerő és utánpótlás alakulásának kérdését kiemelten fontos területnek tartja az ágazat szempontjából, ezért folytatjuk cikksorozatunkat ebben a témakörben. 

Tallóztunk eladásokból és kutatásokból, amelyek mind felhívják a figyelmet arra, hogy ágazatunk milyen labilis, nehéz helyzetbe került a krónikus szakemberhiány és a fiatalok megváltozott munkavállalói attitűdje okán.

 

2015. október 5-én az Üzlet nagyasszonyai Bécsben című rendezvényen vett részt Cselényi Krisztina főtitkár, ahol a Munkaadó és munkavállaló, avagy a sikeres munkahely titka és a Vezetői tapasztalatok Ausztriában témakörrel foglalkozott Hegedűs-Schaaf Orsolya, a Deloitte adótanácsadója. 

 

Míg 2014-ben a régiós kutatás magyar válaszadóinak 22%-a a munkabér nagyságát tartotta a legfontosabb tényezőnek, addig 2015-re ez a szempont 17,2%-kal a második helyre szorult. Idén az érdekes és előremutató feladatokat jelölték meg prioritásként a hazai frissdiplomások, ami tavaly mindössze a negyedik helyen szerepelt.

A felmérés szerint a fiatalok döntő többsége nagyon öntudatos, kezdő fizetési igényük magasan pozícionált. 2013-ban a frissdiplomások első munkahelyükön nettó 170.000 forintos fizetésben reménykedtek, ez a szám 2 év alatt nettó 255.000 forintra emelkedett. Érdekes összehasonlítani az alábbi értékeket a KSH statisztikáival, miszerint a kezdő diplomás fizetés nettó 160.000 forint, míg egy értelmiségi dolgozó átlagosan nettó 210.000 forintot vihet haza hónap végén.

 

Annak ellenére, hogy a megkérdezettek nélkülözhetetlen tudásanyagra tesznek szert a képzés során, már a korábbi évek felméréseiből is tisztán látszik, hogy a hallgatók mégsem kapnak megfelelő felkészítést a munkaerő piaci kihívásokra, illetve munkakeresésre; egyre kevésbé érzik magunkat felkészült.

 

Lássuk mi a véleménye a MainPower szakembereinek. Az európai átlagnál jelentősen magasabb Magyarországon a szakemberhiány. Idén a megkérdezettek 47%-a nyilatkozott úgy, hogy a szakemberhiány miatt vannak betöltetlen pozíciói – ez 2 százalékponttal magasabb a 2014-es eredménynél. Az idei eredmény 9 százalékponttal magasabb a globális átlagnál és 15 százalékponttal EMEA térség országainak átlagánál. A felmérés magyarországi történetében ez az eddig mért legmagasabb érték.

 

MELY MUNKAKÖRÖK AZOK, AMELYEKET A LEGNEHEZEBBEN TUD BETÖLTENI A SZAKEMBERHIÁNY MIATT?

Továbbra sem enyhül a szakmunkások iránti fokozott igény – ez a legnehezebben betölthető munkakör, immár hatodik éve. A magyar vállalatok a felmérés 2010-es kezdete óta nyilatkoznak úgy, hogy a szakmunkás munkaköröket a legnehezebb betölteni. A listán található munkakörök változatlanok a tavalyi évhez képest, csupán átrendeződést figyelhetünk meg az egyes helyezések között.

 

A faipar szempontjából a szakmunkás és a mérnökállások a legjellemzőbbek! Amennyiben nem teszünk valamit ez ellen, hamarosan nem a megrendelések hiánya, hanem a megrendelések teljesítésének ellehetetlenülése teszi tönkre a magyar faipart. A Bútorszövetség konferenciát szervez és a BKIK-val közösen képzési program indítását tervezi 2016-ban a különösen nehéz helyzetbe került kárpitos szakmában. Ugyanakkor tagjaink saját üzemükben megindították a gyakorlati képzőhelyek számának növelését. Jó példa erre a Kanizsa Trend ahol oktató műhely építésébe kezdtek annak érdekében, hogy növekvő termelésükhöz szakembert biztosítsanak. 

 

Lássuk, mi a helyzet a gyártás előkészítők, középvezetők körében. A Hay Group globális menedzsment tanácsadó cég által végzett kutatásból kiderül, hogy a tehetséges mérnököket csak olyan vállalatok tudják megtartani, amelyek hosszútávon vonzó szakmai előremenetelt tudnak biztosítani a számukra, írja az Index.

 

A bérek terén most már inkább gátja a magyar növekedésnek a jövedelmek túl alacsony szintje – írja elemzésében a Policy Agenda. A túl alacsony bérek miatt ugyanis a motiváltabb munkaerő jelentős része inkább elmegy az országból, de legalábbis nem ösztönzi arra sok minden, hogy munkát keressen. Így Magyarországon már inkább szakemberhiányt, mint versenyképességet hoz a kirívóan alacsony bérszínvonal – és nem csak a komolyabb képzettséget igénylő állásoknál, hanem egyre inkább a szakképzettséget nem igénylő munkáknál is. De egyszerűen a béremelés nem érne sokat ebben a helyzetben. Ahhoz, hogy hosszú távon is fenntarthatóan növekedjenek a jövedelmek, hogy ne csak az inflációt vagy a forint leértékelődését indítsa ez el, vagy ne veszítsük el a maradék versenyképességünket is és ne boruljon fel a külső egyensúly, ahhoz több értéket kellene előállítani az országban. Ehhez a célzott gazdaságpolitikára és az oktatásba fektetett pénzre lenne egyébként szükség. 

​